Színek megadása, használata

Direkt színek vagy kísérőszín megadásánál ügyeljünk a színek szabályos definiálására. Főként az alátöltési beállítások miatt nem javasolt az alapszínek használata. A filmre kerülő színfelírás így nem a valós színszámot fogja mutatni, a színes pdf-en pedig nem ellenőrizhetők a valós színek.

A direkt színek kiválasztásában elsődleges a nyomtatott Pantone skála megléte, a monitoron kiválasztott színek nem biztos, hogy a valóságot tükrözik - főleg ha nem rendszeresen kalibrált, színhelyes monitor előtt dolgozunk!

Ha többféle szoftverben (vagy eltérő programverziókban) készül az anyag egy-egy része, figyeljünk a színnevek egyezésére. Előfordulhat, hogy egy a CorelDraw régebbi verziójában készített direkt színes logót alkalmazunk az új kiadványban. A 12-es verzió az 5-ösben mentett grafikát megfelelően használja, de a régi színpaletta elnevezése szerint írja a postscriptbe a színeket (Pl. a Pantone 286 C és Pantone 286 CVC bár ugyanaz a szín, két külön plate-re kerülhetnek, mert az elnevezésük eltérő.)

Ne feledjük: a direkt (Pantone) színek többsége a négy nyomdai alapszínből nem kikeverhető, ezért ha direkt Pantone színeket adunk meg a négyszín color munkához, akkor azok a CMYK színkonverzió során jelentős színtorzulást szenvednek!

a Pantone Solid Coated color book fényes és a Solid Uncoated skála matt felületű papírra

A fekete szín megadásánál ügyeljünk rá, hogy a PhotoShop-ban megadott fekete (Rich black) mindegyik színkivonaton megjelenik. Fekete színű szöveget ne a képszerkesztő szoftverben szedjünk, mert a felülnyomási beállítások nem fognak érvényesülni! Készítsük el az alapképet a PhotoShop-ban, a szöveget pedig a kiadványszerkesztő szoftverben szedjük rá! Így a fontok a PostScriptben vektorként jelennek meg, éles kontúrokkal.