RólunkISO 9001ElérhetõségKi kicsoda?Jó tudni...DigitPress
SzolgáltatásTervezésElõkészítésNyomásKötészetReferenciák

Jó tudni...

Árajánlat
Az árajánlatkérés szerint elvégzett nyomdai műveleti és anyaganalízis alapján adott ár- és határidő-ajánlat.

Asztali kiadványszerkesztés (DTP)
Az asztali kiadványszerkesztés (angol nyelvű szakkifejezéssel desktop publishing vagy rövidítve DTP) a nyomdai minőségű kiadványok személyi számítógéppel való előállítását, illetve az ehhez szükséges hardver- és szoftvereszközök összességét jelenti.
Több nyomdai szakember (szedő, grafikus, fotós, retusőr és montírozó) munkáját többnyire egyetlen felhasználó végzi, ezért csak a megfelelő felkészültségű szakember képes valóban nyomdai minőségű kiadványokat előállítani.
Ismertebb DTP-ben használatos szoftverek:
Vektorgrafika készítés: Adobe Illustrator, CorelDraw
Bitkép feldolgozás: Adobe PhotoShop, Corel PhotoPaint
Tördelés (képi és szöveges elemek összeállítása): Adobe InDesign, QuarkXPress
PDF készítés: Adobe Acrobat Professional

Átfutási idő
A kiadvány megrendelésétől a megrendelő igénye szerinti helyre történő szállításáig tartó időintervallum, napokban, hetekben vagy hónapokban kifejezve.

Cromalin/Proof (megszűnt technológia)
Színre bontott (levilágított) filmekről analóg, fototechnikai úton, porozásos vagy színfóliás eljárással készített ellenőrző „próbanyomat”.

Digitális proof
Feldolgozás előtt ellenőrzött (preflighted), színes (composite) PDF file-ból, digitális úton készülő színes proof. Színvisszaadását és szabványos megfelelőségét műszeres visszaméréssel ellenőrzik, melyet hitelesítő matricával tanusítanak.

Direkt szín
Színminta vagy Pantone-szám alapján meghatározható szín. Elnevezése az adott színű festék közvetlen használatából ered, azaz a meghatározott Pantone számú színnel festékezik fel a nyomógépet.

Íves nyomás
A nyomtatás ívre vágott papírra történik.

Kötésmód - a kiadvány jellegétől függően többféle eljárás létezik:

  • füzetek esetén (általában 60 oldalas terjedelemig) az irkafűzés használatos (két vagy három tűzőkapoccsal fogjuk össze a kiadványt)

  • könyvnél a ragasztókötés általános (32 oldalas terjedelem vagy annál több oldal), a borítóba forró enyves ragasztással rögzítjük a belívet - ilyen esetben a borító gerincére is kerülhet szöveg
  • keménytáblás kötés: exkluzív megjelenésű könyvek esetén javasolt, a borító táblájára kasírozással ragasztjuk a nyomtatott felületet
  • cérnafűzés: akkor érdemes alkalmazni, ha a terjedelem vagy a kiadvány jellege (pl. kotta) megkívánja

Kötészeti továbbfeldolgozás:
Szükségessé válhat a nyomdai termék feldolgozása során további kötészeti eljárások alkalmazása:

  • riccelés: öntapadós címkék szétválasztását könnyíti meg a címkék "szétvágása" oly módon, hogy a hordozóréteg egy ívben maradjon

  • kasírozás: a nyomott felületű papírt keménytáblás könyvborítókra vagy kiállítási tabló merev hordozójára ragasztással rögzítjük

  • perforálás: egy részfelület leválasztását segíti (pl. belépőjegy tömbök készítésénél alkalmazzuk)

  • sorszámozás: minden egyes darabot egyedi sorszámmal látunk el (meghívóknál, belépőkártyáknál)

  • fóliázás: borítók, étlapok, kártyanaptárak felületnemesítésére használatos, a nyomtatott felületre forró- vagy hidegragasztós eljárással néhány mikron vastagságú matt vagy fényes fólia kerül

  • stancolás: megfelelő alakzatban vágjuk ki az elkészült nyomatot (pl. reklámkártyák) a stancaforma alapján készült késsel

  • sarokkerekítés: kártyák, kártyanaptárak esetén alkalmazzuk, az éles sarkok kerekítésére
     

Műnyomó papír/karton
Felületmázolt, simított papír, főleg képes (fotós, grafikus) anyagok nyomtatására. Fényes és matt változata létezik.

Négyszínnyomás (CMYK)
A színes képeket négy alapszín segítségével lehet felbontani, illetve kinyomni. Ezt színkivonó (szubtraktív) színkeverésnek nevezik: a fehér alapszínt a papír felülete adja (színhiány), míg a fekete az alapszínek összeadódásával jön létre. Az alapszínek: cián (cyan, C), bíbor (magenta, M), sárga (yellow, Y), fekete (black, K).


 

Nyers méret
A nyomdában használatos vágatlan papírméret. Ezt körülvágva kapjuk a kiadvány végleges (vágott) méretét.

Ofszet nyomtatás
Síknyomtatás, vagyis a nyomólemez fotótechnikai eljárással kerül elkészítésre, melynek során a képátvitellel meghatározott részei kémiailag vízkötő (hidrofil) és víztaszító (hidrofób) tulajdonságúak lesznek. A hidrofób részre kötődik a festék. A festékes nyomóformáról a rajzolat előbb egy gumikendőre kerül, ez adja át a képet a papírnak.

Ofszet papír
Mázolt bevonat nélküli papír, elsősorban szöveges kiadványok nyomtatására.

Papírtípus
A nyomtatási eljárás igényeinek megfelelő papír, például: ofszet, műnyomó, plakátpapír, mélynyomó, biblianyomó, újságnyomó ívpapír stb
.

Alapvetően kétféle papírt különböztetünk meg:

 

  • offset (fehér irodai papír, szövegekhez)
  • műnyomó (felületén mázolt, matt vagy fényes)

Négyzetmétertömegük alapján:

 

  • 70-170 g/nm tömegig papír (belívhez, szórólaphoz)
  • 170-300 g/nm tömegig karton (borítók, meghívók)
  • 300 g/nm felett lemez (borító, doboz)

A borító és a belív anyaga minőségben eltérhet egymástól:

 

  • sajátborítós: ha a borító és a belív anyaga azonos

A borító kezelhető felületnemesítéssel és díszítéssel:

 

  • fóliázás: matt és fényes felületű változatban
  • formalakkozás (matt fólián fényes alakzatok)
  • aranyozás
  • dombornyomás

Színek megadása, színes nyomtatás

  • színes offset nyomásnál 4 alapszín (cián, bíbor, sárga és fekete) "keverékéből" állítjuk elő a color nyomatot (4+4 szín: kétoldalas színes nyomást jelent)

  • 1 színnel nyomtatott anyag lehet fekete vagy bármilyen direkt Pantone szín, amivel a nyomdagépet felfestékezzük (pl. P348C: zöld, fényes műnyomón)
  • a színek számának megadásával jelezzük, hogy a lap mindkét oldala nyomtatott (pl. 1+1 szín)
  • több színnel is indokolt lehet a nyomtatás (pl. 3 direkt szín határozhatja meg egy cég logoját). Háromnál több szín használata is lehetséges, bár többnyire nem gazdaságos.
  • 0 jelöli, ha nem nyomtatott a lap másik oldala (pl. kétszínes névjegynél, a színeket 2+0 formában adjuk meg, hozzá tartozó Pantone színszámokkal.

Terjedelem (oldalszám)
Mire figyeljünk az oldalszám megadásánál?

  • füzet/könyv esetén az oldalszámnak legalább 4-gyel - vagy annak többszörösével - oszthatónak kell lennie (a kötészeti technológia miatt)

  • egy egyszerű szórólap is legalább kétoldalas, még ha a lap másik oldalán nincs is nyomat! Az üres (vákát) oldalak az oldalszámba beletartoznak.

Termékdíj fizetési kötelezettség
A Magyar közlöny 2004/58. számában kihirdetett 2004. évi XXIX. törvény ötödik fejezete és melléklete tartalmazza a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban Kt.) módosításait.

A termékdíj fizetésére "az első forgalomba hozó első vevője" a kötelezett. Az első forgalomba hozó a Poremba Nyomda, az első vevő pedig Ön, tehát a megrendelő, aki köteles a termékdíjat az APEH felé bevallani és kifizetni. A Poremba Nyomda negyedévente köteles leadni a KvVM-nek egy vevőlistát arról, hogy hány kilogramm reklámhordozó papírt számlázott ki. A reklámhordozó papír környezetvédelmi termékdíja: 26 Ft/kg a késztermékre vetítve.

Termékdíj köteles nyomdaipari termékek:
- címke, ha nem a csomagolás része, és ha nem tartalmaz szavatossági időt;
- reklámot tartalmazó szórólap;
- meghívó, rendezvényt hirdető plakát, szórólap;
- VHS, CD, DVD, Audió borító.

Termékdíj mentes nyomdaipari termékek:
- névjegy;
- boríték;
- papírzacskó
- címke ha a csomagolás része és ha tartalmazza a szavatossági időt stb.
- levélpapír, számlapapír, szállítólevél
- CD-korong
- ISBN számmal rendelkező könyv
- ISSN számmal rendelkező havilap

A fenti lista csak tájékoztató jellegű. A benne szereplő adatokat az általunk hozzáférhető állásfoglalásokból gyűjtöttük ki. Az Önök által rosszul besorolt áruk után, esetleg tévesen bevallott és befizetett termékdíj miatt semmilyen felelőséget nem vállalunk.
Ahová a termékdíjat be kell fizetni:
(APEH) Reklámhordozó papírok környezetvédelmi termékdíja
Számlaszám 10032000-06056315 ADÓNEM KÓDJA 338